Az előző posztban arról írtam, hogy a szabályozói környezet, legalábbis az USA-ban, nem nagyon motivált a lassításban. De mi a helyzet a résztvevőkkel? Elég hangosan panaszkodnak, hogy lassítani kellene. Akarnak? Tudnának? Valószínűleg mindkettőre a válasz NEM.
Az Anthropic szerint jó lenne lehetőséget teremteni az AI fejlesztés lassítására vagy átmeneti szüneteltetésére, hogy a társadalmi intézmények és a biztonsági kutatások lépést tarthassanak vele. Amennyiben a többiek is ellenőrizhetően lassítanak.
Ha az üzleti kapcsolatok mögé nézünk, érthetőbbé válik az önkéntes lassítás költsége. Az Amazon egyszerre az Anthropic befektetője és infrastruktúrájának beszállítója, kb. 13 milliárd dollárral, ám eközben több mint 100 milliárd dollárnyi AWS-technológia vásárlását vállalta az Anthropic tíz év alatt. Az Amazon így a részesedése felértékelődésében és a számítási kapacitás értékesítésében is erősen érdekelt.
Hasonló kapcsolat épül a Microsofttal és az NVIDIA-val. A két vállalat együtt legfeljebb 15 milliárd dolláros befektetést vállalt, miközben az Anthropic 30 milliárd dollárnyi Azure-kapacitás megvásárlására kötelezte el magát. Egy jelentős lassítás egyszerre érinthetné a befektetések értékét és az infrastruktúra iránti keresletet.
És hát itt a tervezett tőzsdei bevezetés. A Reuters által megismert tájékoztató szerint az Anthropic több mint 2000 milliárd dolláros vállalatértékelés mellett léphetne tőzsdére, ami történelmi rekordot jelenthetne, meghaladva a SpaceX 1770 milliárd dolláros induló értékelését. A biztonság kedvéért vállalt lassítás ilyen helyzetben komoly üzleti döntés is: versenyelőnyt, bevételt és befektetői bizalmat tehet kockára.
Mindezek fényében kérdéses, hogy mennyire őszinte az Anthropic biztonsági aggodalma, és tuti, hogy az önkéntes vállalások is kevesek lesznek. A gyorsítás mellett befektetői, beszállítói és versenypiaci ösztönzők is dolgoznak, ezért jó lenne, ha a fékezés szabályait független ellenőrzés és kikényszeríthető előírások is meghatároznák.