Az Európai Bizottság 2026. augusztus 31-én a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, a DSA alapján online óriáskeresőnek jelölte ki a ChatGPT-t. Az angol rövidítés VLOSE: Very Large Online Search Engine. A Bizottság a webes keresést is kínáló ChatGPT-t hibrid szolgáltatásként sorolta ebbe a körbe.
Ez a kategória a legalább 45 millió átlagos havi uniós felhasználót elérő keresőszolgáltatásokat érinti. A kijelölésről szóló értesítés után négy hónap áll rendelkezésre a többletkötelezettségek teljesítésére. A besorolás a szolgáltatás működésére és társadalmi kockázataira irányítja a figyelmet.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- Kockázatértékelés és intézkedések. Vizsgálni kell például az alapjogokra, a kiskorúakra, a mentális és fizikai jóllétre, illetve a választási folyamatokra gyakorolt rendszerszintű kockázatokat, és lépéseket kell tenni a mérséklésükre.
- Független ellenőrzés. A legnagyobb szolgáltatóknál a DSA éves független auditot is előír. Így a vállalat saját biztonsági állításai mellett külső vizsgálatnak is szerepe lesz.
- Kutatói adathozzáférés. Meghatározott feltételekkel ellenőrzött kutatók is hozzáférhetnek a rendszerszintű kockázatok vizsgálatához szükséges adatokhoz. Ennek során az adatvédelemre és az üzleti titkok védelmére is figyelni kell.
Számomra az utolsó pont különösen fontos. Egy keresőként is használt chatbot befolyásolhatja, milyen információ jut el hozzánk, mely források válnak láthatóvá, és milyen választ kapunk egy érzékeny kérdésre. Ezeknek a hatásoknak a megértéséhez a szolgáltató beszámolói mellett független kutatásra is szükség van.
A besorolás ezért fontos lépés az átláthatóság felé. Hogy a gyakorlatban mennyit ér, azt az adathozzáférés működése, a vizsgálatok minősége és a feltárt problémák kezelése fogja megmutatni.